Paródiák

(Az elején szeretném előadni versemet, mely a Kockablog nevéhez kapcsolódik, s a világirodalom összes bölcsessége ötvöződik benne. Csodáljátok forradalmian új szerkezetét, ízes szavait és mély mondanivalóját. Szóval: vers mindenkinek, előadja: Droli

Kocka, mint a cukor

Kakas mondja - kukor.

Köszönöm a lehetőséget.)

Hihetetlen, hogy az APEH nem képes összehozni egy normális ügyfélbarát szoftvert már az erről szóló legalább kétszáz posztom ellenére sem!

A minap kipróbáltam a legújabb adóbevallásos programjukat, s hosszas, kétnapos vizsgálat után találtam benne egy hibát. A program 6512. sorában ugyanis a következő szerepelt:

„IF 'ügyfél jövedelme mínusz adó' > 0, THEN 'valamit nagyon elkúrtunk, szóval behívjuk az ügyfelet vizsgálatra, s leszedjük róla a gatyáját is' ELSE 'vizsgálljuk meg, bevall-e minden jövedelmet, s ezért szedjük le a gatyáját'; kivétel politikusok és csatlósaik.”

Nem kell programozónak lenni, hogy lássuk, a „vizsgálljuk” szó helytelenül van írva! Ezt a hibát meg is írtam az APEH ügyfélszolgálatának, s nemsokára jött is a válasz:

„Tisztelt Kocka úr! A bejelentését megkaptuk, de mivel értelmezése messze meghaladja szellemi képességeinket, tájékoztatjuk, hogy a probléma kivizsgálásával megbíztuk az Offshore LTD Kft.-t, aki 30 napon belül egy hatoldalas tanulmányt ír nekünk erről, oldalanként 5 millió+ÁFA díjért. Az Offshore LTD Kft egy neves szakmai cég, melyben olyan szakértők dolgoznak, akik jól értenek az adózáshoz. Azaz mi. Addig is szíves megértését kérjük. APEH U.i.: A szoftver amúgy kikapcsolt állapotban tökéletesen, hiba nélkül működik.„

30 nap az rengeteg, nekem meg le kellene adnom a bevallást ezzel a koszos programmal. Ez aztán a webkettő, twitter meg szvetter! 30 nap! Természetesen kifogásaimat ismét megírtam nekik, s a sürgősségre tekintettel kértem őket, hogy haladéktalanul intézkedjenek. Erre a következő választ kaptam:

„Kedves Kocka úr!

Tájékoztatásul közlöm, hogy a Köztisztviselők és közalkalmazottak munkájáról szóló 2004-es törvény 4. paragrafus 1 bekezdésének dupla kv pontja szerint az ügyfelek által feltett kérdések megválaszolására 30 napunk van. A továbbiakban szeretném felhívni a figyelmét, hogy az 1254-es évi APEH törvény valamint az 1222-ben kiadott Aranybulla 4-es pontjának értelmében ha tovább cseszeget minket, akkor hatóságilag szétrúgjuk a becses seggét. Megértését köszönjük: APEH”

Úgyhogy a következő bejegyzésben inkább az Ügyfélkapuval foglalkozom.

SZ. D. SZ. írt nekünk levelet a minap kudarcba fulladt házasságáról. Figyeljétek, tisztára olyan, mint a politika! :-)

Kedves Szakítósblog!

Szomorú történetet szeretnék elmesélni, nem is tudom, hol kezdjem. 1988 tavaszán már éreztük a változás szagát a levegőben, mindenki izgatott volt, s várta, hogy elkezdődjön valami új. Ekkor ismerkedtem meg Viktorral. Először egy kerek asztalnál láttam meg őt, beszélgetni kezdtünk, itt kiderült többek között, hogy fiatalabb nálam, de ennek ellenére jól megértettük egymást. Olyan dolgokra figyeltünk, hogy szex közben én legyek alul, mert nagyobb voltam nála, s agyonnyomtam volna szegényt. De az évek folyamán elhidegültünk egymástól, s 1994-ben már mindketten tudtuk, hogy ennek a kapcsolatnak vége. Ezt tudta Gyula is, aki megkeresett, s egy hosszú éjszaka után megkérdezte, szeretnék-e járni vele.

Gyuláról tudni kell, hogy jóval idősebb volt nálam, s habár régóta ismertem, nem kedveltem előtte. Elég sok összetűzésünk volt, az igazság szerint sokszor le is néztem, de 1994-re megváltozott a helyzet: Gyula ugyanis sokat erősödött, összeszedte magát. Sosem felejtem el azt az éjszakát: nem is tudtam, hogy Gyulának ekkora van! Legalább ötször akkora volt, mint Viktoré! Ketten együtt meg több voltunk, mint kétharmad! Az az igazság, hogy rövid idő alatt levett a lábamról, s némi járás után össze is házasodtunk. Az emberek persze rosszindulatúan suttogtak, hogy „nézd ezt a szép lányt, hozzámegy egy öregemberhez, mert annak sok a pénze”, de ez engem nem érdekelt.

Az első négy év gyönyörűen telt, szinte összezörrenések nélkül. Azonban Gyula 1996-tól túl sok hideg tócsába lépett bele, s ettől összement neki (a tócsa többesszáma, kedveskedően: tocsik). 1998-ban Viktor lett Gyula főnöke, és csábított engem is, hogy váljak el Gyulától, s menjek hozzá, de nekem nem tetszett az ibolya, amit hozott. 2002-ben aztán Viktor odébbállt, és mivel férjem nevet változtatott (Péterre), újra megújítottuk a házasságunkat, és úgy gondoltuk, hogy újra olyan szép lesz, mint régen. Hát, nem volt az.

Először is kiderült, hogy Péternek van egy régi szerelme, aki megkereste őt, és azt állította, hogy a gyermekének Péter az apja. Ráadásul erről papírokat is mutatott, amin valóban az szerepelt, hogy Péter elismerte, hogy ő D. apja. Nagyon összekaptunk, és majdnem elhagytam, de végül is győzött a szerelem, s úgy döntöttem, elfogadom így is. De ekkortól már nem volt az igazi. 2004-ben ugyanis Péter egyszer rosszkedvűen jött haza, s közölte, hogy nem vagyok őszinte vele, tudja, hogy én csak a pénzéért szeretem, meg olyanokat mondott, hogy tele vagyok korrupciós ügyekkel, s ő így nem hajlandó bevezetni a metróját az alagutamba. Ráadásul az is kiderült, hogy úgy berúgott, hogy elment a jegyzőhöz, és ismét nevet változtatott, ezúttal Ferencre. De mikor kijózanodott, rendeződött a helyzet, s ismét úgy éltünk, mint régen. Csak megkértem, hogy ne igyon annyit, mert akkor mindig szenvedélyes beszédeket tartott.

Mint a villám, úgy ért a hír 2006-ban: elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Ilyen böszmeséget még nem csináltunk. Ugyanis Ferenc a jól megszokott márkás óvszer helyett valami „legolcsóbb” márkájút vett, az kiszakadt, s én terhes lettem. Sírtam, zokogtam, és tudtam, hogy ezután már szükségem lesz Ferencre, mert nélküle nem tudok megélni. Ő megígérte, hogy mindenben támogatni fog, és mellettem áll, de nem tartotta szavát: 2008 márciusában ugyanis közölte, hogy családja nem támogatja az elképzeléseit (úgy mondta, leszavazták), ezért nem hajlandó még 300 forintot sem adni nekem. Erre én elküldtem a picsába. Házasságunk itt gyakorlatilag véget ért.

Azóta hivatalosan is elváltunk, bár továbbra is dugunk. Szükségem van rá, mert így elhalmoz kedvességekkel: adott jó állásokat, ráadásul az ágyban is nagyon jó pozíciókat tud. Így kényszerből még egymáshoz vagyunk láncolva, habár mostanra rájöttem, hogy ludas egy kicsit, mert nagyon szagolgatja az ibolyát. De most már nem is tiltakozom ellene, mert azt várom, hogy a búcsúszexkor adja meg a végkielégítést.

Mit is szoktak ilyenkor írni? Katona volt, az óvszert együtt vesszük a Tescoban, habár mostanában az IMF adja rá a pénzt. De már nem sokáig. Az ágyban mindig együtt megyünk el, de máshonnan csak akkor megyek el, ha visznek.

Az Apple az előző héten bemutatta a mobiltelefonok legújabb generációját, az Iphone Macfost. A készüléket látva bátran kimondhatjuk, hogy Steve Jobs-ék egy újabb hatalmas győzelmet arattak a Microsoft telefonja, a Microfos felett, mellyel ismét sikerült egy szöget beverni a haldokló Microsoft koporsójába.

A Macfos a mobiltelefonok legújabb generációja, mely egyesíti mindazon igényeket, melyeket az emberek támasztanak manapság egy ilyen készülékkel szemben. A Macfos szakított a XX. századdal; a telefonból kimaradtak az olyan haszontalan dolgok, mint például híváskezdeményezés- és fogadás, illetve SMS küldés, s helyettük új, hasznosabb funkciók születtek. Lássuk ezen technológiai újdonságokat sorjában!

- A Macfos vadonatúj naptár funkcióval rendelkezik. A címlapon Monica Belucci van, s lapozható, valamint lemosható oldalakat tettek bele a fiatalabb felhasználók kedvéért. Tervek között van a naptár „magyarosítása” is, ahová Lendvai Ildikó illetve Terry Black meztelen fotóit fogják felrakni.

- Nagyon jó a megújított számológép is. Végre nem kell a telefonok gombjain keresgetni a számokat, mert ez golyós! A golyók nagyon ötletesek, alma alakúak, s maga Steve Jobs faragta személyesen álmatlan éjszakáin kukoricacsutkából (aaaah!).

- Az ébresztőóra is nagyon eredeti. Ez nem mindenfajta lágy zenéket játszik, mint a mai telefonok többsége, hanem valójában csörög! Jó nagyot kell csapni a tetejére, hogy abbahagyja! Aki ismeri a régi csörgőórákat – nos, ezt pont ugyanilyen. Kinézetre is.

- Nagyon tetszik az új szinkronizálás funkció. Ez azt jelenti, hogy saját hangodon szinkronizálhatod a kapott angol nyelvű MMS-t. Maci Laci megirigyelne, ecsém!

- A billentyűzet érintése selymes, puha, s mindegyik gomb más hangot ad ki. Ha ügyes vagy, akkor eljátszhatod a barátaidnak a boci-boci tarkát, haladók pedig a süss fel napot. Fantasztikus!

- És legvégül, de nem utolsósorban, az új technológia, mely forradalmasítani fogja a teljes távközlést: a 6HSPDA+4G adatátvitel! Maga a technológia még nincs kidolgozva, s nem is lesz még vagy 10 évig, de az Apple reményei szerint addig is sokan fognak nagy pénzeket fizetni azért, hogy nekik legyen olyan.

Mint látható, a készülék magában foglalja az összes olyan újítást, mely a modern kort jellemzi. S ehhez jön a fantasztikus méret is: a Macfos ugyanis mindössze 123X234X20 centiméter kiterjedésű, és 71 kiló. Ami a nagy hátránya, az az ár, hiszen az érte fizetendő 234.000.123.000.999 Ft minden bizonnyal sok embert elriaszt attól, hogy magáévá tegye ezen nagyszerű terméket, de az igazi rajongók biztos tömegével fogják vásárolni! Vigyázzatok: a Macfost már hamisítják, s a józsefvárosi piacon is árulják 13 forint 90 fillérért, de ezt semmiképpen ne vegyétek meg, mert ennek az akkuja csak 9 grammos, míg az eredeti Macfosé 41 kg, ezáltal az eredeti nem merül le olyan könnyen! (Kivéve a tengeren).

Mit lehet még hozzátenni? Az előző hét eladásai alapján a Macfos a világszerte eladott 3 db-bal magasan veri a Microfost (2 db). A Microsoft nemsokára lehúzhatja a rolót, s alighanem Bill Gates is sírva gondol vissza arra, hogy jobb lett volna, ha anno a garázsban inkább motort szerel, s nem holmi operációs rendszereket hoz össze.

A neves Timesnewroman zenei szaklap (honlap: www.freeweb.com/domain/1242435/music/arcade/tökömtudjami/himbáLÓ/jfkennedy/2/timesnewromandomain/topten.html) összeállította a világ 10 legjobb számát. Nyilván ezen a listán is jól össze fogtok veszni; ha esetleg nem, akkor kitesszük a posztot az Index címlapra, s akkor garantáltan sikerül. (Szerkesztőségünk rövid vita után arra az álláspontra jutott, hogy minden lista rendben van, ha nincs rajta a Bohemian Rapsody).

Szóval a TOP10 zeneszám lista evör nevör (visszafele):

Queen – Everyone wants me after midnight

Hlywoulu – Pandjubi Kubibi

Kszin Peng Csing – Csong csung ma is hátulról?

Zámbó Jimmy – Hangom szárnyal mint lepkefing a tavon

Somalian Death Metal Band– Hrrr jakuma tá

Rolling Stones and Beatles – Honky Tonk Woman and Taxman

Гилберт - Беккетт родилс

子曰君子食無求飽 – 居無求安敏於事而 慎於言就有道而 正焉可謂好學也已

Trivet – Celui qui cela de bien

Miss Angela – Aaaah!

Mi egy számot hiányolunk róla:

Egy meghökkentő levelet kapott a Megint állunk vazze blog szerkesztősége

Kedves MÁV blog!

Szeretném elmesélni a legutóbbi utazásom történetét.

Tegnap el kellett utaznom Budapestről Debrecenbe, de elnéztem az időt, késve értem ki a vonathoz, s nem tudtam megvenni a jegyet; így is éppen csak fel tudtam rá ugrani. Szerencsére nem voltak rajta sokan, így kerestem egy helyet, ahol a légkondicionáló berendezés sistergő hangját sem hallottam, s a legrosszabbra elkészülve vártam a kalauzt. Meg is érkezett nemsokára, egy rendkívül ápolt, elegáns nő személyében. Elmondtam neki, hogy sajnos nem tudtam megvenni a jegyet, mert akkor lekéstem volna a vonatot. „Ó, semmi gond! Velem is előfordult már! Megveheti nálam is a jegyet, pótdíj nélkül” - felelte, s elővette a mini számítógépét -, „ha szeretné tudok menettértit is adni, így olcsóbban jön ki”. Ennek örültem, ugyanis még aznap vissza kellett jönnöm. Mindenesetre csodálkozva néztem a készülékét, s meg is kérdeztem, hogy mi ez a kütyü. A nő elmosolyodott: „Csak nem gondolja, hogy a huszonegyedik században kézzel firkáljuk a jegyeket meg majd lyukasztgatunk? Beviszem ide a gépbe, a mini nyomtatóval ki is nyomtatom, de ha esetleg elveszti a jegyét, akkor sincs gond, mert benne van a rendszerben, így a visszafele jövő vonaton a kalauz az ő készülékével látni fogja a jegyet!” Megköszöntem a segítségét, s mikor továbbment, elővettem a laptopomat, bedugtam a mobilnetet, s netezni kezdtem... volna, mert a kalauznő visszajött. „Mit csinál? Ne a saját mobilnetjét használja, mert az lassú és adatkorlátos; használja a MÁV saját hálózatát, mely sokkal gyorsabb!” Megdöbbentem: „És ez ingyenes?” A kalauznő úgy nézett rám, mintha a Holdról jöttem volna: „Már hogyne lenne az! Mit gondol, azért a 2500 Ft-ért, amennyit leraboltam magától a Budapest-Debrecen retúrért, mindössze az utazás jár?” - rámkacsintott - „a jegye hátulján megtalálja tudnivalókat a jelszóval együtt”.

A légkondinak köszönhetően kellemes volt a hőmérséklet a fülkében, ennek ellenére majdnem elpilledtem a kényelmes széken, amikor hallom, hogy jön a büféskocsi: „Kávét, teát, szendvicset!” Kellemes hangú fiatalember volt, szmokingban, úgy nézett ki, mint a filmeken. Egy kávét kértem, s már nyúltam a zsebembe az ötszázasomért, amikor az úr mondta az árat: „50 Ft lesz!”. Kérdően néztem rá: „Talán kétszázötven, nem?” A fiatalember elmosolyodott: „Asszonyom, nem az a cél, hogy lehúzzam magát, hanem hogy kellemesen töltse az utazását!” Mindenesetre örömmel ittam meg a kávém, ami nagyon friss és forró volt, ahogy szeretem.

Nem sokkal később egy igen jól öltözött úr jött be a fülkébe: „Van egy szabad hely?” Volt, le is ült velem szembe. Szóba elegyedtünk, s igencsak meglepődtem, mikor kiderült, hogy ő a MÁV vezérigazgatója. „Le kell mennem Debrecenbe, szeretném megnézni a most átadott várótermet.” De miért nem kocsival megy? Az igazgató elmosolyodott: „Hát, szép is lenne, ha vasutas létemre szolgálati autóval furikáznék! Hogyan néznék akkor az embereim szemébe? Arról nem is beszélve, hogy a benzin nincs ingyen a cégnek sem, de ez az utazás lényegében igen.” Nagyon szimpatikus volt az igazgató, érdeklődött, hogy jól utazom-e, mi az, ami tetszik, ami nem tetszik, min kellene változtatni, s közben ő is mesélt. „Tudja, azért szeretek utazni, mert személyesen látom a problémákat. Például múltkor Ebesnél nem működött a sorompó, s személyesen adtam pénzt, hogy megcsinálják. Elvégre többet ér az emberek biztonsága annál, hogy mikor cserélem le az autómat!” De látva elképedt arcomat felnevetett: „Azért nem halok éhen, ne aggódjon! Nagyon jól lehet keresni, mert jutalékos rendszer van: ha a MÁV nyereséges, akkor jó prémiumot kapok, ha nem, akkor csak a diplomás minimálbér kétszeresét, de szerencsére rendben vannak a dolgok!” Kár, hogy nem volt sok időnk beszélgetni, mert a vonat két óra alatt elért Pestről Debrecenbe, így sajnos el kellett búcsúznunk egymástól.

….

….

….

Azt szeretném kérdezni, hogy tud még valaki adni abból az anyagból, amit ekkor szívtam?